John Smith-et már meggyilkolta két héttel ezelőtt egy ismeretlen csuklyás gyilkos, aki betört a házba éjjel, és elvágta a nyakát , míg ő aludt. Kevés bizonyíték maradt hátra, de az áldozat fiának sikerült megszöknie a gyilkos elől.A telefon előtt mondta el:"Néhány hete történt  9:00 körül és nem tudtam  aludni, szóval lementem, és hallottam, hogy a kutyám kaparja az ajtót; ez általában azt jelentette, hogy ki kellett mennem sétálni vele, úgyhogy szokásos módon kivittem sétálni a parkba. Egy órával később elindultunk vissza a házba, amikor láttam, hogy az ablak mellett, ahol bejárati ajtó volt, az ajtó be volt törve. Szaladtam , hogy ellenőrizzem, hogy apám rendben van-e, de amikor benyitottam, a hálószobájába már túl késő volt. Láttam apám holttestét a földön, és  csupa vér az ágya. Akkor át néztem a másik a szoba másik oldalára, és láttam, hogy egy tizenéves fiú, legalább az én korombeli;  démoniasan nevetett, miközben tisztította a kését  kapucnis felsőjével. Rám nézett, széles vigyorral gonosz arcán,s azt mondta nekem: "Van tíz másodperced,kezdem a visszaszámlálást" -10, 9, 8…- "Én rohantam apám asztalához, és gyorsan felkaptam a telefont, és kirohantam a házból, amilyen gyorsan csak tudtam.Nem volt semmi, amit tehettem, hogy megmentsem az apám! Egyszer  az utcán gyorsan hátrapillantottam , hogy lássam, üldöz-e engem, de ő nem volt ott, úgyhogy gyorsan tárcsáztam apám munkatársát, és meg mondtam neki, mindent, ami csak történt, és hogy jöjjön segíteni. "Nem fogom elkapni, de esküszöm, hogy majd, remélem, ő is olvassa ezt a cikket, tudván, hogy ő fog rohadni a börtönben, azért,  amit tett!”


 Mentünk iskolába a barátokkal  a szokásos útvonalon az erdőben, amikor rábukkantam valamire, ami idegen volt számunkra. Bámultak,  egy jó tíz másodpercig, majd elkezdtek sétálni felé. "Mi a fene ez?" Thomas motyogott magában. Megláttunk egy régi elkerített házat;elég öreg és lerobbant volt, úgy nézett ki, mint egy ház egy horror filmből, vagy valami. "Még valaki jön?" Connor már átmászott a kerítésen, és a bejárathoz lépett. "Nem kéne itt lennünk srácok!" Kallum nézett rájuk, én meg azt mondtam, hogy menni kéne. Connor ügyet sem vetett rá, és azt mondta: " Ne légy gyáva!" mielőtt Kallum válaszolhatott volna, Tomasnak már egy  lába fönt volt a kerítésen. "Rendben, de csak egy kicsit!" mondta Kallum. Connor kinyitotta a kaput, és bevezette őket a házba. "Nem kellene ezt fiúk…" Thomas és Connor látta, hogy Kallum aggódott, de nem törődtek vele. "Hé, nézzétek, az ajtó már nyitva van, nem gondolod, hogy valaki lakik itt?" "Igen, valaki él az erdő közepén " Connor nevetett magában. A vicce  nem úgy tűnik, hogy meghökkentett volna bennünket a barátommal.Bementünk a házba, sötét volt, így vártunk míg a szemünk ideje alkalmazkodni kezd hozzá; úgy tűnt, mint egy normális ház. Besétáltunk az ajtón, meglepve látom, hogy a padló alig van  egy darabban! Minden alkalommal, amikor egy lépést tettem, úgy éreztem, mintha a padló el fogja engedni a súlyt. "Jól van, egy perc és menjünk!" Mindenki elindult a házból, és  mikor Kallum akart  kisétálni az ajtón, hirtelen  hallott valamit; alig tudta kivenni, amit hallott, de úgy hangzott, mint a "Smile". Úgy gondolta, semmi sem volt, és továbbra is sietett kisétálni a törött épületből, hogy folytassa útját az iskolába a barátaival. "Mit rajzolsz?" Kallum  látta, hogy Jenny hajolt hozzá, ez egy kicsit hátborzongató érzés volt, de nem törődött vele, és visszatért a munkájához. "Tudom, hogy nem akarsz beszélni velem azok után, ami történt, Joe-val és az ő barátaival." Kallum abbahagyta a rajzolást, és megfordult, ránézett, Jenny  élénk piros arcára "Meg kellett mondani nekik, nem igaz, hogy nem tudta tartani a száját!?"Esküszöm, ha ez segít az amúgy is szakítottunk volna." vett egy pár lépést hátra. "Kallum?" Megfordult, és látta, hogy Thomas és Connor áll a háta mögött. "Nem kell többé az a baromság, menjünk!" Kallum elindult, Connor és Thomas követte.

"Ő csak próbál segíteni, ember!" Kallum figyelmen kívül hagyta Thomas-t, és folytatta a gyaloglást."Itt vagyunk!" Kallum elkezdett átmászni a kerítésen.  A ház  ugyanolyan volt, mint ahogy hagyták. Nyikorgó padló, összetört üveg a padlón, a nyitva hagyott ajtó.Hirtelen valami összeomlik az emeletre. Thomas felugrott: "Mi a fene volt ez!?" mind megálltunk néhány másodpercre,  Tomas úgy látszik aggódott, de Connor és Kallum még mindig nevettek. Egy idő után, hogy megnyugodott, elkezdte vizsgálni. Meglepő volt látni, hogy ez a ház is elég nagy kívülről, de elég kicsi a ház maga. Volt egy kis folyosó, és két ajtó mindkét oldalon, "Ti ketten, a kettő jobb!" Kallum mutatta az ajtókat, majd Tomas és Connor bólintott. Kallum belépett a szobába, és becsukta maga mögött az ajtót, aztán elkezdett körülnézni.Szekrények és szekrények.Betekint az ágy alá, s észrevett egy fekete könyvet,majd leült az éjjeliszekrényen. Kallum kilépett a szobából, és belépett a következő szobába;ez nagyjából ugyanaz, mint az utolsó szoba, de úgy érezte, más, halk csend volt a szobában, így nagyon elkezdett fájni a füle. "Hello?" Kallum úgy érezte, ostoba kérdésére kap választ. A szekrény elkezdett nyílni; Kallum megdermedt a félelemtől, az ajtó felé sietve megállt félúton. Kallum lassan odasétált a szekrényhez minden lépésnél a padló nyikorgott, idegesen érezte magát.Megállt a szekrény előtt, és azon volt, hogy nyissa.Megragadta a fogantyút, majd húzta feléje, de még mielőtt tudott reagálni a szekrényből egy hatalmas"Aarhhh" hang hallatszott. Thomas és Connor ugrott rá, majd nevetni kezdtek rajta: "Jézus, mi a fene!" Egy idő után megnyugodott, és lement a földszintre. Leültek az asztalhoz a konyhába, és Kallum elkezdett játszani az iPod-jával. Egy idő után úgy döntöttek, hogy menjenek haza, de amikor Kallum észrevette, hogy a küszöbön a fekete könyv volt ott, Kallum megragadta, és körülnézett az utcán, hátha valaki figyeli őt. Talán Connor és Thomas hagyta ott, viccként, hogy megijesszék őt, Kallum mormogta magában: "seggfejek…". Másnap Kallum elkezdte vizsgálni azt a könyvet, amit talált a házában a minap. "Ez csak vicc!" A könyv tele volt smiley-nak tűnő arcokkal. "Ez az, amit te rajzoltál tegnap?" Kallum megfordult, és meglátta, hogy Jenny hajolt hozzá. "Mit akarsz?" Kallum becsukta a könyvet, és a lány felé fordult. "Nem akarom, hogy hozzám gyere azok után, ami történt Joe és…-" Kallum felállt, és elindult a könyvvel a karjában. Jenny figyelte, ahogy elindult az iskolába. Kallum mikor hazaért, elkezdte nézni Youtube videókat a számítógépen. Hallotta, hogy a bejárati ajtó nyitva van.”Szia!”Kallum kiáltotta, de nem válaszolt senki. "Szia?..." Kallum még mindig nem kapott választ, így lement, hogy ellenőrizze ki van ott. "Hello?" Kallum körülnézett, de senki sem volt ott. Kallum bement a konyhába egy konyhakésért. Majd elindult lassan, szorongatva a kést a kezében.Amint kilépett, a falak körülötte hirtelen omladozni kezdett, mintha valóságos lenne!Majd kis rajzok kezdtek megjelenni a falon, úgy néztek  ki, mint azok a  smiley arcok a könyvből. Akkor hirtelen Kallum látása homályosodni kezdett, és hallott egy hangos sikoltást: Egyre hangosabb és hangosabb... míg nem bírta elviselni, és leesett a földre. A sikoltás kezdett hangosodni,s akkor látta, hogy egy alak van a másik oldalon.Nem látta teljesen, de ez nem az a személy volt, az biztos…nagy volt, fekete a két lába.Ahogy  nézte az arcát,a csikorgó hang hangosabbá vált, majd megállt,és Kallum ekkor elájult.

Kallum felébredt másnap a kórházi ágyon, a szülei mellette voltak. "Jól vagy, fiam?" anyja nézett rá egy aggódó mosollyal az arcán. "Hol vagyok?" "A kórházban vagy..megtaláltunk téged eszméletlenüla padlón, és a kórzházba vittünk." Egy idő után, hogy beszélt a családjával,  azt mondták, hogy elmennek, és otthagyták aludni. Kallum szeme kezdett megnyilni, amikor valami felugrott mellkasára.Megpróbált sikoltani, de az ismeretlen keze a szájába volt.Látta az ismeretlen arcát, egy

fura mosoly volt rajta. Felébredt lihegve, mintha valamifojtogatta volna, majd jobbra nézett, és látta hogy Jenny a mellette ül.- "Jól vagy?"- "Miért van, hogy.." -"Azért jöttem, hogy bocsánatot kérjek, de elég nehéz elkezdeni, milyen nagy tudatlan seggfej volt Joe..." Kallum nevetett, és elkezdtek beszélgetni.

Néhány héttel később a kórházban megjelent Jenny, s kezdte látni Jenny ismét találkozik a barátaival iskola után. Kallum kapott egy szöveget: Connor azt mondta neki, hogy találkozzon a házban ismét.Kallum egy kicsit bosszús volt, mert ő most tért vissza onnan, miután hazafelé ment volna Jennyvel. Felvette a fekete és szürke színű kapucnit, és elindult a ház felé. "Connor?" senki sem válaszolt. "Hheeeelllloooooooo?" Kallum gondolta, hogy ő tetteti magát előtte,majd Kallum bement a konyhába, amikor hirtelen valami összetört, és leesett a földre.Megfordult, hogy megnézze, mi történt. "Meglepetés!" Kallum azonnal tudta, hogy ki volt, Joe letérdelt hozzá, és előhúzott egy kést."Azt hitted, hogy nem tudom? Ugye tényleg azt hiszed, hogy nem tudom, hogy megpróbálod ellopni a csajom, és hogy nem hagyod békén!?" Nevetett, és négy további fiú jött ki a háta mögött, tudta, hogy kettő iskolai Troy és Daniel, de a másik kettő nem. "Hogy találtál meg?" Joe nevetett. "Követtünk a suli után, és ellopták a barátaim telefonod is, Jenny-t is elloptad tőlem, és én ezért vidám vagyok, főleg,  hogy ez megtörténjen!". "Én nem loptam meg tőled, csak nem szeretném, ha egy…." Hirtelen Joe levágta Kallum lábát... Úgy üvöltött a fájdalomtól, de Joe és barátai beleértve saját magát is csak nevetett rajta, majd Kallum elkezdett lélegezni erősen. Thomas és Connor jött be,  és szorongatták a konyhai kést az ajtó mellett. Thomas megakarta fogni Joe-t, de Troy elkapta, és ledobta a padlóra, Connor futott, de Troy és leszúrta őt Daniel is kihúzta a fegyvert a kabátja alól, és lőni kezdett Connor-ra. Connor teste a földre zuhant, mint egy rongybaba. "Megölted ..." Kallum elkezdett felállni, de Joe csak rúgta vissza. "Nem kell, hogy részt vegyenek ebbe, de…" Joe elugrott kés elől, mivel Thomas megpróbálta leszúrni. Joe elővett egy másik kést a zsebéből, és nyakon szúrta Thomas-t. Kallum nem vesztegette az időt, kihúzta a kést a lábából és megrúgta Joe arcát, majd menekült kifelé, közben hangosan utána lőttek."Ne hagyd, hogy elfusson!" Joe és barátai a nyomába eredtek.
Kallum futott az erdőben, és végül az iskolába, rohant az első épület felé.Látta, ott volt a DT osztály. Hallotta hogy  Joe és barátai nem messze  futottak mögötte, kiabálva gonoszul. Megpróbálta kinyitni az üvegajtót, de nemtudta,mivel zárva volt. Hirtelen megragadta Daniel, és neki döntötte az ajtónak."Kell segítség!?" Nevetett, és elkezdte ütni vele szemben az üvegajtót, amíg be nem törtek szilánkok. Daniel felkapta a kést, de mielőtt még bármit csinált volna, Kallum szúrt egy üvegszilánkot szúrt a nyakába "Halj meg, rohadék!” De mielőtt Kallum tudta volna folytatni Joe és barátai rohant feléje, Kallum elfutott az első szobába. Eltorlaszolta az ajtót, majd körülnézett, hogy találjon egy másik fegvyert.Ekkor betörték az ajtót, és elkezdték keresni: "Hol vagy?" Joe közben elrúgott egy széket az útjából. "Tudom, hogy itt van valahol!" Troy és a másik csuklyás ember körülnézett a szobában. Ekkor minden figyelmeztetés nélkül Kallum felugrott a csuklyás emberhez, és kicsavarta a nyakát, s hallotta, ahogy a gerince elreped. Troy rohant Kallum felé és Kallum egy láncfűrészt fogott meg, közben labdákat rúgott Troy felé és összezúzta a fejét a falon. Kallum újra  megragadta a láncfűrészt, és Troy nyakát kezdte vágni, aki rémülten rogyott össze, majd Kallum vadul felnevetett: "Háromból kettő megvan!"mondta magában. Joe másik barátja bejött, és meglátta, mit csinál Kallum Troy-al, de mielőtt még reagálni tudott volna, Kallum beledobta az ismeretlenbe Troy kését, aki próbált felsikítani, de Kallum gyorsabb volt:Megragadta a kést, és felvágta a torkát. "Hol vagy Joe?" 

"Hahahaha, akarok játszani!" Kallum elvesztette a józan eszét, és erősen vérzett, amikor végigsétált a folyosónvárva riválisát, mikor jelenik meg. Megfordult, és meglátta hogy Joe áll a folyosó másik oldalán. "Troy, Mike, Phil!Itt van!", "Ó, ne aggódj, a barátaid nem fognak már megjönni!"- "Te gazember, megöllek!" Joe futott Kallum felé, de megcsúszott a véren, és fejjel előre esett a földre. "Nem olvastad el a jelzést?Óvatosan, a padló nedves! Hahahahaha!" Kallum megragadta  Joe kezét, és megszúrta. Kallum elkezdte átvágni a csuklóját a késsel, közben:"Aaahhhhhh" hangot hallatott.Joe üvöltött a fájdalomtól, de Kallum közbevágta: "Ne sikoltozz, mert nem hallom csontod vidám törését!" HAHAHAHAHA ". Ahogy Kallum épp nem figyelt oda, Joe egy másik késével megvágta  Kallum alsó állkapcsát, de Kallum megragadta a csuklóját, megcsavarta, kihúzta a kést a kezéből, és leszúrta Joe nyakát. Ahogy Joe szeme lecsukódott, Kallum mögött egy fekete humanoid alak állt. Kallum sebhelyes arcával  az idegenre nézett. "Sshhhhhh, ne sírj,te is csatlakozni fogsz hamarosan